" A lányok vehetnek fel farmert, vághatják rövidre a hajukat, hordhatnak pólót és bakancsot. Náluk rendben van, ha olyanok mint egy fiú. De ha egy fiú olyan mint egy lány az degradáló, mit gondolsz mi lehet ennek az oka? Lánynak lenni degradáló? "

A válaszom: IGEN A MAI MAGYAR TÁRSADALOM SZEMÉBEN AZ!

Amikor ezt a képet megláttam, és elkezdtem értelmezni a feliratot, komoly felismerésként csapott belém, hogy milyen mély dologról van itt szó valójában!

Felmerül a kérdés, hogy vannak-e crossdresser nők? A válsz: vannak. Na és, kit érdekel. Egy nő felvehet férfi ruhát. A munkahelyén, az iskolában, bárhol. Nem botránkoztat meg vele senkit, maximum az anyja néz rá furcsán. A férfiaknál nem ez a helyzet. De azt hiszem ezt nem kell magyaráznom. Tudjuk mindnyájan. Na de mi lehet ennek az oka?

Én alapvetően két okot tudok felmutatni, és mindkettő súlyos társadalmi probléma.

1. A férfiak érzelmileg megnyomorítottak!

Sok friss pszichológiai munka szól arról, hogy a fiú gyerekeket már egészen fiatalon leszoktatják arról, hogy az érzelmeikkel foglalkozzanak, és hogy azokról beszéljenek. Egy óvodáskorú gyerek akkor tartja magát valamire ha el tudja hitetni a környezetével, hogy ő bátor és nem fél semmitől, és sohasem sír, és ő a legerősebb a világon és mindenkit le tud győzni mindenben. Ez a "normális". Első olvasatra talán a kedves olvasó sem gondolja, hogy ebben bármi kivetni való lenne, pedig nagyon is van, Ennek a szemléletnek, amit a nevelés ültet el a gyerekben minden nevelési színtéren a családtól, az oktatási intézményeken át a médiáig, az az eredménye, hogy a fiú gyermekek nem tanulják meg értelmezni és kezelni az érzelmeiket. Lefojtanak tehát mindent amit lehet és vagy passzivitással vagy agresszióval válaszolnak a stresszhelyzetekre. Felnőtt korban nem azért olyan málék a férfiak, amikor beszélni kéne az érzéseikről, mert nincsenek érzéseik, hanem mert nem tanulták meg gyerekkorukban hogy hogyan tudják ezeket kifejezni, és hogyan tudnak beszélni róluk. Az átlag szülő elintézi azzal a lehorzsolt térdet, vagy bármilyen megrázkódtatást, hogy "katona dolog". Ha ez nem segít jön az aduász: csak a lányok sírnak...

2. A nők egyenjogúak, de a nőiesség nem!

Egy fiú gyerek számára lányosnak lenni egyet jelent a megaláztatással és a többi fiú (vagy a szülők és a tanárok!!!) következetes kínzásával. Mivel a fiúk nem értik a saját érzelemvilágukat, ezért ha közéjük csöppen egy olyan gyerek aki ebben felettük áll, szorongani kezdenek, és támadják a szerencsétlent ahogy csak tudják. Nincs olyan iskolai osztály ahol ne fordulna elő ilyen, Az erő és az erőszak fiatalon felvett kultuszával nem férnek össze a könnyek, és a gyengédség, a destruktív magatartás elutasítása. Lánynak és lányosnak lenni ciki és alantas. Ennek persze nyilván a neveltetés a fő oka. Én is emlékszem, arra, hogy a lányos dolgaimról úgy szoktattak le, hogy elmagyarázták mennyivel jobb ha fiús dolgokat csinálok, mennyivel értékesebb az. És én bolond egy ideig ezt el is hittem.

Tudom azt is, hogy aki közülünk elmondta valakinek az igazságot arról, hogy kicsoda is ő valójában azt szinte kizárólag egy nőnek mondta el. Hát nem véletlenül. Egy crossdresser érzelmi világa és egy átlagos férfi között nincs kapcsolódási pont. És félünk, egyébként teljes joggal attól, hogy elutasítást és agressziót váltanánk ki.

A modern feminizmus dolga azt hiszem a nevelés téren rajzolódik ki leginkább. A nőiség egyenjogúságát kell kivívnunk és megszakítani századok vagy talán évezredek fogyatékos, hazug és mérgező nevelését!